
IX.fejezet: Nem hazudik, csak nem mondd igazat
Nem sokáig maradhattak a szertárban, mert köztudott, hogy a 9.A osztálynak következő órája a testnevelés lesz - vegyítve a 12.B-vel. Ígyhát végül arra szánták rá magukat, hogy odébb állnak. Éppen az öltözők mellett haladhattak el, mikor Tom feltett egy kérdést a lány számára:
- Figyelj, Scarlette. Tudom mennyire el vagy havazva a sok terrorizálással, de azért... tudnál... nos: lenne időd, vagy kedved ma este elugrani a koncertünkre?
- Miért ne?
Scarlette próbálta elrejteni hirtelen támadt izgalmát - és mint mindig, most is tökéletesen csinálta. Tomnak fel sem tűnt, hogy érez valamit a kérdés felhozatala iránt. Zavarta is talán, de a lánytól már ez megszokott volt, szóval gyorsan elhessegette a gondolatokat elméjéből... aztán folytatta:
- Remek. Akkor... hétkor a csarnokban! Itt a jegyed. VIP, mert szeretnék veled beszélni még később...
- Értem. Kösz.
- Jó! Aztán ott legyél. Ha nem: megharagszom!
- Persze persze. Ne aggódj! Ezt most nem hagyom ki. Megígérem!
- Akkor jó. Csövi!
- Szia.
Elindultak két különböző irányzatba és hamarosan elkezdődött a következő óra...
***
- Ezt most nem mondod komolyan?
- Dede!
- Hol hallottad?
- Éppen az öltözőben voltam, mikor beszélték.
- Remek. Köszönöm Eric!
- Meghálálhatod egy randival!
- Eric, van pasim... tudod! És ... nos nem épp egy féltékeny típus, de kedveli a konfliktus helyzeteket! A helyedben tartanák egy kicsit tőle...
- Persze, de ha Tom most dobni fog téged Scarlette miatt, akkor már nem lesz agresszív barátod!
- Hm. De nem fog!
- Igen? Ezt mondod? Pedig nekem nem úgy tűnt, hogy közvetlen érzéseket táplálnak egymás iránt!
- Ne is mondd! Humbuk az egész...
Azzal a lökettel Suzette ott hagyta az illetőt, majd hamarosan összefutott Blair Emily Waldorfal. Bill barátnőjével! Aki történetesen az ő egyik barátnője is. Egy tejes kávé keretében panaszkodott egy sort barátnőjének, aki teljes nyugalommal hallgatta végig a másikat.
- Szóval így állunk. Ez nagyon kínos! Bár még mindig nem annyira, mint az, amikor előző óra előtt szakítottam Billel.
- Szakítottál?
- Hát történetesen ő velem, de ez engem annyira nem érint. Úgyis kibékülünk!
- Ő veled? Akkor meg mit hazudsz?
- Tévedés! Nem hazudtam, csak nem mondtam igazat.
Suzette féltékeny elméjében felvillant egy keresztül futó gondolat: nem hazudik, csak nem mondd igazat? Hűha... súlyos! Súlyosan zseniális...
- Ohh,köszi Blair! Most rohanok. Minden jót!
Blair cselekedni sem tudott csak pislogott egy sort. Aztán vállat vonva tovább itta saját kávéját...
***
Nagyon hamar eljött a délután - talán túl hamar is. Scarlette most megpróbált kicsit humánosabban öltözni: pink, szatén nadrág, agyonflitterezett, fekete, újatlan póló, és hamar egy szikét ragadott, aminek segítségével kivagdosta már lassan két napos nadrágját, így az alól tökéletesen kivillant a citrom sárga harisnya... gondolt egyet és előkotorta a rózsaszín, bőr sportcipőjét, aztán a tükör elé ült. A ruházatához illő sminket vitt fel falfehér arcára, aztán egy kis arcpirosító... szükséget látott egy pár nyaklánc felhelyezésére is, ami 6 darab egyedet jelentett. Karkötők, és fülbevalók. Kiegyenesedett és elmosolyodott. Furcsállta a mosolyát - olyan nem normálisnak tartotta, ezért még általánosban letett a vigyoriságról. Azóta nem publikus a mosolya! Csak az igazán fontos személyek láthatják. Vajon Tom már látta neki? Nem emlékszik.
Megrázta magát, majd startra készen indult az ajtó felé. Felkapta a piros bőrdzsekijét, és rányitott az ajtóra. De az meg sem moccant! Reflexből az első eszébe jutott személy nevét ordította torka szakadtából:
- SUZETTE????!!!
Az ajtó tulsó végéről érkező hang meglehetős igazságérzetet sugallt:
- Na jó Scarlette! Igaziból nem lenne szabad elmondanom neked, de az a helyzet, hogy annyira még én sem utállak...
- Nyisd ki az ajtót!
- Megtenném, de Tom most hívott, hogy meggondolta magát: nem akarja, hogy elmenj a koncertre, de nincs ideje szólni neked, ezért inkább megkért engem, hogy tartsalak itthon.
- Micsoda? Ez most komoly?
Scarlette nekidőlt az ajtónak, minek túlsó végében Suzette is ugyanígy tett. Arca ki volt pirulva, szemei sarkából egy könnycseppet törölt ki. Ajkai remegtek: nem tartotta fairnek amit művelt... ezért inkább próbált kevesebbszer beszélgetésbe elegyedni. Tulajdon képpen nem tömör rosszindulatból tette amit tett, hanem puszta félelemből. Félt attól, hogy Tom esetleg belezúgott Scarlettebe,és a lány is viszont - ergo: szakítás, aminek az a következménye, hogy ő egyedül marad. A középiskola legjobb pasija meg összejön egy ilyen kis jelentéktelen ripaccsal, mint a húga. Na ez a gondolat teljesen elrettentő volt számára! Nem engedhette meg magának. Oda lett volna a jó hírneve! És utolsó évében is a gimi egyik fő-álompárjának a tagja akart lenni. Meg ő szerette Tomot. Mégha a fiú olykor ezt nem is viszonozta neki! De ő attól igenis szerette. És még szereti is!
Nem sokáig bírt az indulataival így kinyitotta a húga szobájának ajtaját és belépett. Körbetekintett: hú, de rég volt már itt! Scarlette-t az ágy másik oldalán találta bújdokolni, és szinte hallotta, ahogy az szipog. Ajkaiba harapott és odalépett Scarlette mellé. Leült hozzá a földre és magához ölelte:
- Ejnye. Azért ne legyél ilyen letört! Ezt igazán várhattad volna tőle... Tudod: azért kezdett el nyomulni rád, mert engem akart féltékennyé tenni!
- Szerinted nem rájöttem?!
Suzette már rég ölelte meg a húgát. Ami viszont lekötötte figyelmét: húga könnycseppei voltak. Soha életében nem látta még sírni! Pedig már igencsak 17 éve együtt él vele... de ez még soha nem történt meg! És most: szégyellte magát. De annyira nem, hogy elárulja a titkot!
***
Tom türelmetlenül várt az ablakban, de a sok beérkező ember közt egy Scarlette arcot sem látott. Már felhagyott a várakozással, hiszen tudta, hogy már biztos nem fog jönni kezdésig. Kénytelen lesz elkezdeni nélküle a koncertet!
Bill felé fordult:
- Mikor mehetünk?
- Miért engem kérdezel?
- Bazdmeg, te vagy a csapat fronttembere... akkor meg??? Kit a halált kérdezhetnék még?
- Anyádat. Hagyjuk is! Mehetünk. Gustav, Georg!
- Jövünk már.
- Aha. Csak még kerestem a dobütőmet...
***
Ezen az estén Suzette-t úgy betámadta a bűntudat, hogy lesüllyedt arra a szintre, amire soha nem akart, és ott aludt Scarlette szobájában. Persze a húga emiatt a hirtelen jött csalódás miatt úgy megnyílt előtte, hogy Suzette olyanokat tudott meg róla, amiket eddig nem is mert feltételezni: pl. hogy Scarlette csak azért ilyen lekezelő az emberiséggel, mert így védi meg magát, meg, hogy azért nem tanul normálisan, mert azt akarja, hogy észrevegyék a szüleik... meglehetősen sok információ! Suzette természetesen megértette. És tudta, mit nem fog legközelebb elkövetni Scarlette-vel szemben. És azt is, hogy egyáltalán közeledhetne felé... hiszen: nagyon rossz tesók! Borzalmasan... és ez most őt is bántja! Ám még mindig nem olyan szinten, hogy bevallja neki a tettét... így csak maradt: várt, és hallgatott...
***
Másnap az iskolában Jenny már mindenhol kereste Scarlette-t, hiszen el akarta kérni tőle a 9-es angol könyvét, mert neki a bátyja eltűntette valahova. De mikor megtalálta a keresett személyt rögtön lejött neki, hogy nem épp a legjobb hangulatában van egy szívesség teljesítéséhez... ezt mindössze az arcmimikájáról tudta leolvasni. Aztán mikor odalépett hozzá...
- Scarlette?
- Szia Jenny, mi van veled?
- Hát öö... nem sok... öüm.
Jennifer megtorpant: Scarlette megkérdezte tőle, hogy mi van vele? Hűha hová nem zuhan ez a mai világ! Minden esetre nagyon tetszett neki... örült, hogy az általa barátnőnek nevezett Scarlette végre nyitott felé - még ha nem is vitte túlzásba...
- Nos az nem sok. Mi kéne?
Mostmár elegendő önbizalma lett ahhoz, hogy megkérdezze, amit akart:
- Hát... csak a 9-es angol könyved érdekelne!
- Neked adom ha még meg van. Gyere át ma délután, kettőre!
- Ooookééé...
Jenny eltátotta a száját. Megtorpant. Nem tudott mit kezdeni a helyzettel! Érdekes és izgalmas fordulatot vett a napja! De mikor Tom feltűnt a színen minden elsötétült.
- Üdv Scarlette! Szépen betartottad, amit ígértél.
- Minek ígérettetsz meg velem valamit, ha később te magad akadályozod meg?
- Mi van?
- Ha jól tudom nem én nem akartam elmenni, hanem te nem akartad, hogy elmennyek! Hát nem így volt?
- Te miről beszélsz? Normális vagy? Be vagy szívva?
- Bár úgy lenne! Gyere Jen.
Jenny nem nagyon értette az eseményeket. Mikor Scarlette keze csuklójára tapadt, és az elkezdte őt húzni nem nagyon bírt nyekkenni sem. Az események olyan gyorsan érték, hogy csak botladozni volt képes Scarlette nyomában... mi történt?