sosem gondoltam volna - TH;
♫ ♪ ♪ |RÓLAM| ♪ ♪ ♫
♫ ♪ ♪ |BLOG CHAT| ♪ ♪ ♫
♫ ♪ ♪ |CSERE| ♪ ♪ ♫



Welcome
Ez a blog történeteket tartalmaz, amik az én túlfantáziált-fantáziám világában születtek. Elvileg azért írjuk a kitalált történeteket, mert amire vágyunk nem mindíg válik valóra. Ezért vannak a kitalált történetek, amikbe olyan dolgok is megtörténhetnek, amik a valóságban szinte elképzelhetetlenek. Elképzelni el lehet, de akkor is nehéz. Szóval mindenkinek ajánlom ha valamiről álmodik és eddig esélye sem volt rá, hogy megvalósuljon vegyen elő papírt és ceruzát, vagy épp a billentyűzetet és fogalmazza meg azt, hogy milyen lenne az álmában élni! \Meloddy\

14+
Az oldalon esetlegesen káromkodások, rejtett erotika, trágár szövegek feltűnhetnek, amik sértik a kiskorúak érdekét szolgáló szabályokat. A blogot az admin (Meloddy) 14 - es korhatárjellel ruházta fel a további problémák, feljelentések és esetleges lelki sérelmek elkerülése végett. Kérjük ezt a szabályt az idelátogatók tartsák szem előtt!
14 éven aluliak számára nem ajánlott tartalom!!

Eddigi történetek:
Hope Has Wings
Kiss&Tell
Lovers of Secrets
My Sister Is My Lover?
Múlandó boldogság
New Generation I.
New Generation II.
Perfect Christmas
Sosem gondoltam volna
Szeress, ha mersz!
Tom & Nolee Love Story
Why Not Me?
My Love You Are
© Layout by tentylers.
Lovers of the Secrets - 12.rész

Part I. :D KOMIKAT!!! ^^ Sajna a lelkemre kötötték, hogy ez kizárólagos alapon Happy End legyen. Nos: minden tőlem telhetőt megtettem... :D






XIII.fejezet: Az élet sosem unalmas

Igen, kétség sem fér hozzá, ez ő. Vagy ők??! - futott át Scarlette agyában és, amint beazonosította, hogy a szeme nem káprázik már éppen visszanyúlt a kabátjáért és Jennynek szólt:
- Remélem nincs közöd hozzá!
- Micsoda? Scarlette! Várj már.
- Akkor van?
- Ha azt mondom igen, megutálsz?
- Nem. Akkor megöllek!
- Mi van? Ennyire nem útálhatsz mikor még te ejtettél pofára!
- Én??!! Mi bajod?? Te voltál!
Suzette már az ájulás határára került és megfontolta, hogy elszaladjon e vagy sem, aztán hazaérve összeszedje a legfontosabb dolgait és elsurranjon jó messzire... de nem tette, mert ehhez is túl gyáva volt! Inkább megbújt Tom mögött.
- Egyikőtök hibája sem!
- Mi van?
- Na most én is összezavarodtam.
Bill sóhajtva túrt bele hajába és kiinvitálta őket a páholyra, hátha a háttérzene megnyugtatja őket. De láthatólag ez már most felejtős! Scarlette karba font kézzel áll háttal Tomnak, Tom pedig Scarlette-hoz hasonlóan a másik irányba. Suzette meg csak nagyokat nyelt és gyorsan vette a levegőt. Aztán végigfutott fejében a gondolatmenet miszerint kidobja a levelet a kukába, és Jennifernek pont ott van órája. Ezután a folyosón látja a lányt Billel. Mostmár minden tiszta!
- Jenny!
- Igen, igaz, ahogy Bill mondja! Szóval: a múltkor találtam egy levelet, ami talán érdekes lehet számotokra. Bár Suzette szemében kevésbé!
- Jennifer Harwenhait!
- Milyen levél?
- Odaadod neki?
Jenny ezeddig a páholy függönye mellett bújkált, de most előlépett és megindult az idősebbik Kaulitz felé. Suzette homlokára komplett izzadtság lánc gyűlt össze... tudta, ha most nem tesz semmit Tom elolvassa a levelet és szakítanak. És a tesója ismét megutálja! Számára ebben semmi nemű kivetni való nem volt. Szóval a tétova percek sorából előtört egy hirtelen jött, meggondolatlan ötlettel és Jenny után lépve meglökte a lányt, aki vékony testalkatának hála annyira előreszaladt a lökés következtében, hogy a páholy korlátjának nekirohanva átbukott felette és csak az egyik vasdarabban tudott megkapaszkodni. A korábban körülötte lévő emberek mindegyike oda futott - még Suzette is, aki arra nem számított, hogy ilyen is történhet... azt remélte kiesik a lány kezéből a papíros és nem pedig azt, hogy a lány esik ki a páholyból!
- JENNIFEEEEER!!!!!!
- Le fogok zuhanni!!!!
Süvítette kétségbe esetten a kis szőke lány, aki alig tudta tartani magát gyenge kis kezeivel... szemeibe könnyek szöktek és ha már tudta, hogy ennek nem lesz happy end a vége, mégis megkísérelte vázolni a szitut, amíg a többiek azt keresték mivel húzhatnák fel őt...
- TOM! SCARLETTE! Béküljetek ki, mert titeket a jó ég is egymásnak teremtett!!! Suzette ok nélkül zárt be téged, Scarlette! Igazábólnem Tom akarta így, hanem a nővéred! A nővéred csak félt, hogy elveszíti Tomot! Nem veled akart kiszúrni, csak nem akarta elveszíteni a szerelmét! ... jézusom le fogok esni... és Tom! Scarlette el akart menni a fellépésedre, de Suzette bezárta őt, így nem tudott! SUZETTE! Tudom, hogy te csak szerelemből tetted, amit tettél... ahh! Már nem bírom magam tartani...
Keze megremegett. Ujjai lassan elváltak a vasdarabtól, és már sikított éppen, mikor valaki elkapta... felnézett könnyes szemekkel, és habár nem sokat látott a könnyeitől, de tudta, hogy ki volt!
- Nem fogsz tudni megtartani!
- Ne mondj hülyeséget! Meg tudlak tartani...
Scarlette is megszorította Jenny csuklóját és segéd kezet nyújtot Billnek is ezzel... Tom nem tudta mit csináljon, de inkább ő is beszállt és csatlakozva a többiekhez ő is megfogta Jennyt. Egyszerre elkezdték húzni felfelé, és láthatólag sikerrel jártak... Jenny tornacipőjének orrát beakasztotta két vasdatab közé és könnyei közepedte - még fel sem mászott, de... - átölelte az őt megmentő csapatot. Miután végre normális, stabil körülmények közepedte érezhette talpa alatt a talajt, hamar előtört belőle a legkeservesebb sírás és barátnője nyakába borult.
- Nocsak. Vannak még csodák! Az öcsém fel tudott húzni egy csajt... mondjuk nem épp oda ahova én tenném, de ez se rossz!
- Ne poénkodj, a szívem a torkomban dobog!
- Barom.
Tom átölelte öccsét, aki örvendett bátyjának, mert így meg bírt állni. Jobbik esetben két lépésből összezuhant volna, de így ikertestvére megtartotta. Mint mindig! Csak most nem képletes értelemben, hanem gyakorlatban.
- Hol van Suzette?
Nézett körbe kétségbe esetten Scarlette, mert nagyon megijedt, hogy nővére nincs a színen. Gondolta: kihasználta az alkalmat és öngyilkos lett. Ezzel a gondolattal vezérelve lépett a korláthoz, de lent csak a tomboló tömeget látta. Nem. Nem ugrott le! Suzette valóban gyáva még ehhez is... akkor merre van?
***
Amíg mindenki Suzettet kereste Jenny kihasználta a koncert végi csöndet a csarnokban. Igaz, a lelkét még továbbá is nehéz volt bent tartania, de azért többé-kevésbé sikerrel járt. Leült az immáron üres színpad szélére és karjait maga köré csavarta, és szorította remegő testét. Az eseményeket végiggondolta: nagyon durva. Élete során rengeteget bénázott és sérült meg akár testileg - akár lelkileg, de még sosem volt halál közeli élményben része. Borzasztó volt! Azt hitte meg fog halni. De ekkor jöttek a barátai és megmentették! Tudta, hogy rájuk mindig számíthat.
- Nincs meg sehol.
- Ó...
- Nos: Tom és Scarlette elmentek Scarletteékhez. Abban reménykednek, hogy otthon lesz! Na és te? Élsz?
- Hát öö... többé-kevésbé.
- Értem. Legalább megmaradtál. Gyere! Menjünk haza.
***
- Találtam egy levelet a szobájában. Neked szól!
- Micsoda? Add ide!
- Nesze.
Tom megragadta a rózsa illatú kis jegyzettömb papírkát és magában olvasni kezdte a rávésett sorokat, amit barátnője írt.

Kedves Tom!
Az ember gyakran hibázik életében, s elég gyakorta fordult már elő,
hogy végzetes hibát vétett, amit soha nemfog elfelejteni.
Hát ez a hiba valóban az volt! Végzetes. Így nem tudnék a szemedbe nézni!
Azt hittem nem merem megtenni, de mégis megtettem.
Elmentem! Iskolát váltok és valahol Skóciában fogok élni.
Remélem nem fog senki keresni!
Suzette

- Utána akarsz menni?
- Nem. Innentől kezdve egy lány után sem fogok futni! Azt már régebben megszívtam.
Féloldalas mosolyával ránézett Scarlettere, és olyan csókot adott neki, amit soha nem fog elfelejteni...
posted: péntek, december 23, 2011 | comments: 0