Sziasztok Életkéim!

Most sokat nem voltam blogon, de megint van magyarázat! Anyám volt olyan jófej és eltiltott a NETtől, mert van pár kettesem matekból. -.-" Képzelhetitek... Na, de ha gyorsan kijavítom, akkor lesz rész többet! Főlleg, hogy itt a Téli Szünet! Jön a karácsony meg minden. Oszt hétfőn mikulás!! De jóóó! ^^ Mi húztunk, hogy vegyünk csomagot a másiknak. Én tök jót húztam! Na, de ez már hosszú.

Amúgy mit szóltok? Dec. 1-én esett a hó!! ^^ Nálunk legalábbis. Nem esett mondjuk hanem szakadt, de sembaj... ilyen sem volt még, hogy a téli hónap első napján esik a hó! Nagy tök jó. Remélhetőleg karira is esni fog! "Holle anyóóó! Minden rajtad áll!!!! (xD)"

Tavaly kemény volt: szakadt az eső karikor. Egy élményt rejtett számomra! xDxD Fú, de sokat dumálok. Jobb lenne ha mennék! Na PáPi!! ♥Meloddy-san♥

Jessica alig ért fel a szobájába, de megtorpant Tom szobája előtt. Kiabálást hallott. Be szeretett volona menni, de nem volt hozzá bátorsága. Így csak hallgatta:

- Á! Úgyis én kapom meg először.

- El vagy tájolva Tom! Csakis az enyém lehet.

Jess kikerekítette szemeit a hallottak végett: tudta miről, pontosabban: kiről van szó. Hirtelen azt sem tudta mihez fogjon. Odakint problémás az időjárás, idebent meg lassan kitörik a harmadik világháború!

"Ez most komoly? Alig pár napja még azt sem tudták rólam, hogy létezem. Erre most? Most nagyon durvul a helyzet. Jó lenne valamit kitalálni, de, hogy mit azt én nem tudom. Elszökjek? Nem. Ahoz nem lenne merszem! Ki tudja? Ha én elmegyek ezek lehet lemészárolják egymást. Ilyen helyzetben még nem voltam. Most valójában mihez is kéne fognom? Egyenlőre még mozdulni sem merek. Nem merek, mert... mert... na azt nem tudom miért! Bill... Tom... ebből elég!"

Kezét a kilincsen pihentette, de rányitni sem mert. Amikor éppen lenyomni készült hirtelen felvillant egy villám. Nagyot ugrott és olyan idegbe jött. Ő sem tudta miért. Ebben a helyzetben nem idegesnek, hanem nyuszinak kéne lennie! Bár elég gyáva ő így is. Ezek nagyon jó testvérek, de miatta lehet felbomlik a rend. Mit kéne tennie? Mit?

- Annyira bírom amikor így elbízod magad fölöslegesen!

- Fölöslegesen? Te még addig sem jutottál, hogy hozzáérj!

- Ezt te sem gondolhatod komolyan! Úgy ismersz engem?

Bill megrántotta Tom pólóját, aki erre gonoszan elvigyorodott.

- Mit csináltál vele?

- Semmit. Egyenlőre. Csak akartam. De nem jött össze, mert nem hagyta magát.

- He?

- Csak magamhoz húztam. Semmi több!

- NA! Hhhhh.... én meg majdnem lefeküdtem vele. Ki is áll győzelemre?

Várjunk csak? Győzelemre? Mi folyik itt? Hát mi ő? Egy nyeremény játék? - gondolta Jess. Hirtelen mérhetetlen düh öntötte el a szívét. Olyan hatalmas, hogy már csak úgy felvágás ként is benyitott a két fiúhoz. Szeme könnyekben állt és a csalódottság keserű íze tükröződött benne.

- Győzelem, mi? Adok én neketek olyan győzelmet! Mégis kinek képzelitek ti magatokat? Mi vagyok én nektek? Egy tárgy? Valóban csak annyit jelentek számotokra, mint egy tárgy? Ez azért fáj. Nagyon... *letörli könnyeit* nagyon fáj!

Az ikrek ezek után a szavak után köpni - nyelni nem tudtak. Kicsit dühösek voltak tudván, hogy a lány kihalgatta őket, de mégis: meg sem mertek nyikkanni! Jess ezek után természetesen kirohant a szobából. Olyan gyorsan, hogy a sajátjánál meg is botlott a küszöbön. Bevágta az ajtót és ráugrott az ágyra:

"Szerelem? Én komolyan azt hittem, hogy itt lehet szerelem? Komolyan? Tiszta hülye voltam... ez most rohadtul szarul esik!"

Felhívta az anyukáját:

- Jaj kicsim! Te most tényleg sírsz?

- *szipog* Haza akarok menni. Minnél előbb gyere értem,anya!