Jessica szeme nagyra nyílt mikor azt vette észre, hogy Tommal maradt kettesben. A szíve hevesen vert. Remegett. Lassan felállt a székéről és a gitáros fiú felé tett egy lépést, de hamar inába szállt a bátorsága és ezt a fiú is látta. Hát ő lépett oda hozzá. Kb 20 centi lehetett köztük. Farkasszemet néztek egymással egy ideig aztán Jess szólalt meg végül:

- Mit tehetek érted?

- Értem? Fúúh... azt inkább el sem mondom... - közben végignézett a lányon perverz tekintetével, amire a lány elpirult. Elszégyelte magát és erősen a padlószőnyeget kezdte bámulni hatalmas szemeivel. Erre Tom a kezét a lány álla alá helyezte és maga felé fordította. Ezután így szólt:

- Nyugi kiscsibém! Nem akarlak bántani szóval tök felesleges, hogy itt remegjél, mint a nyárfalevél. Igazából azért jöttem, hogy bocsánatot kérjek.

A lány elgondolkodott: miért is akar ez tőle bocsánatot kérni? Per pillanat nem tudja. Aztán belegondol mégegyszer: meg is van! De még annyit sem tud mondani, hogy: semmi baj. Egyre csak a fiú szemébe néz és arra lesz figyelmes, hogy Tom keze a derekára vándorol aztán közelebb rántotta őt magához. Erre mégjobban megijedt szerencsétlen lány. De hamar magához tért:

- T-t-te mooost pontosasn miért is csinálod ezt? É-én azt hittem, hooooogy k-ki nem állhatsz engem.

- Ez igaz is volt. De már magam sem tudom mi bajom van.

- Hűű... az szuper! Má-má-mármint az, hogy nem tudod mi bajod van. - ekkor rájött, hogy hülyeségeket beszél. Megrázta magát és rátette kezét a fiú mellkasára, majd finoman eltolta magától. Hátralépett és a szemébe nézett aztán érezte, hogy most veszi kezdetét egy hosszú beszélgetés:

- Figyelj Tom: most gondolom te tökre azt hitted hogyha beveted azt a "nézzrámmilyencukivagyok" pillantásod én megbocsájtok, de most mondok én neked valamit: ez nem olyan dolog, amit csak egyszerűen el tud nézni az ember. Nagyon rosszul esett, hogy átnéztél rajtam és ez a beszólásod csak rátett még egy lapáttal.

- Jaj ti nők olyan primitív élőlények vagytok: ez kérlek a 21. század! Igazán észrevehetnéd magad. Én csak poénkodtam!

- Valóban? De én nem annak vettem. És jobb ha tőlem tudod, hogy ti férfiak még nálunk is ezerszer primitívabb élőlények vagytok! Jobb ha tőlem tudod, mert én legalább utánnanéztem.

- Ó basszus: neked nincs jobb dolgod a szánalmas kis életedben, mint stréber kis majomként utánnajárni mindennek, hogy még véletlenül se legyen az, hogy esetenként másnak van igaza?

- Hát az én életem egyáltalán nem szánalmas! Arról meg már nem én tehetek, hogy a tiéd az... - ezután hátradobta a haját és elsétált a fiú mellett, akinek az imént hallottaktól tátva maradt a szája. Rosszul esett neki, hogy pont Jessica, pont az a kis szende csitri, akit 4 napja még alig ismert (már nem mintha most jobban ismerné) így, ilyen durva módon leoltotta őt. Amint ez végigfutott az agyán a lány már a lépcsőn tartott lefelé, hogy a konyhába érve igyon egy pohár vizet. Tom gyorsan utánna futott és még a harmadik lépcsőfoknál elkapta a karját ezeket a szavakat mondogatva:

- Hé Jessica! Nem gondolkoztál még azon, hogy esetleg tűzoltó legyél, mert nagyon megy neked az oltogatás.

- Hm... nem, de ha már így mondod lehet át kéne gondolnom. - azzal egy hetyke mozdulattal kecsesen kirántotta karját a fiú "mancsaiból". Leszaladt a maradék fokokon és Tom ennek következtében elnevette magát majd követte. Leérve Bill várta őt karba tett kézzel:

- Te mit csinálsz?

- Hm. Hosszú! Jessicával szeretnék beszélni. - félrelépett, hogy kikerülje előtte tornyosuló testvérét, de az ismét beállt elé és kérdőre vonta:

- Miért akarsz te Jessicával beszélni?

- Hát neked ahoz az ég adta világon nincs semmi közöd. - tett még egy kerülési kísérletet, de ezen terve is kudarcba fulladt.

- Na, de miért?

- Hát mert... mert tényleg nincs semmi közöd hozzánk! - ezután megpróbált még egyszer átjutni öccsén. De az megint újabb kérdésekkel bombázta:

- Honnan veszed, hogy nincs közöm hozzátok?

- Megmondanád miért nem engedsz oda?

- Hát nem.

- És miért?

- Mert csak. Már minek válaszoljak ha te sem válaszoltál normálisan a kérdéseimre?

- Az agyamra mész. - aztán félrelökte szegény Billt, aki továbbra is karba tett kézzel figyelte bátyja cselekménysorát.

- Én a helyedben nem mennék oda!ű

- Leszarom.

Jessicához érve már szóra készen állt, de a lány intett neki, hogy ne. Feléfordult. Egy pohár vizet ivott éppen. Tom előtt szépen lehúzta az egészet, de gyorsan itta, és ennek következtében egy csepp a dekoltázsán landolt. Erre Tom nyelt egyet és minden létező lelki energiájával a lány melleit nézte erősen. Jó, hogy a nyál nem csöppent el a szájából! (pfujj) Bill nem értette mire fel ez a nagy csönd, ezért odaszaladt hozzájuk és ő is követte testvérét: szintén Jessica melleire igyekezett koncentrálni. A lány hamar megitta a vizet és miután letette a mosogatóba a poharát összefonta hófehér karjait majd így szólt í két fiúhoz:

- Tetszik?

- Tetszene.

- Hülye!

- Most miért? Mit tettem?

- Fogyatékos állat.

- Összevarjam a felső ajkadat az alsóval??

- Próbálkozni szabad.

Jess erre csak megforgatta a szemeit és otthagyta a két vetekedő testvért. Felment a szobájába és folytatta a még anno elkezdett foglalatoskodását: az internetezést.