Igen, már tényleg alig vártam, hogy hazaérjek. Egy ilyen december elseje után, hogy is ne várnám? Engem megfenyegettek! Mintha annyira érdekelne... jó! Most talán nem érdekel, de pedig jó lenne ha érdekelne, mert végülis mégiscsak befenyítettek. De nem érdekel! Most semmi... ám ami azt a beszélgetést illeti, amit Billel és Tommal folytattam: ... szemem előtt leperegtek az események.

"Deila szerint Lia nyomul rád..."

"És? Rám szinte az egész Joachim nyomul! ^^"

Ezt nem tudom mire vélni. Kicsit beképzeltnek tűnt mikor mondta, de most akkor: nem is érdekli, hogy én "Deila szerint" nyomulok rá? Vagy csak nem hiszi... ez utóbbi valószínűbb!

Ennyit a szívhez szóló lelkizésről... vár rám az irodalom házi! Jaj de jó... - viszont tanulmányaim folytatását nem bírtam elkezdeni, mert Natasha és Wendy jöttek be a szobába:

- Ikreknek tilos a belépés! Kitettem a táblát...

- Jól van, de be kellett jönnünk...

- Az én szobámba? Minek? Most vagyok túl egy nehéz napon! Ezt olyan nehéz lenne felfogni?

- Szemét dög vagy!

Most aztán felálltam, odaléptem az ÖT ÉVES KISHÚGOMHOZ, aki erre megszeppent, de továbbra is harciasan állta farkas-gyilkos nézésem:

- Valóban? Akkor ezennel ki is lehet menni a szobából! Egyáltalán minek jöttetek be?

- Anya mondta, hogy el kell mennie estére. Nem lesz itthon! És... nem merünk egyedül aludni, mert... mert valaki van az ágyunk alatt!

- HEEE??? -.-"

A vége természetesen az lett, hogy bementem a szobájukba, benéztem az ágy alá, ahol a két hónapja eltűnt Chelly (Selli) baba fetrengett egy kis egérrel a hasán. Mivel az ikrek nagyon paráznak az egértől és engem is hirtelen ért a "támadás" mindhárman felugrottunk az ágyra.

- És most mit csinálunk?? T.T

Kezemben felkaptam Wendy-t és Natasha is rám csimpaszkodott, őt is megpróbáltam. A vége az lett, hogy felmászott a nyakamba és a lábával eltakarta a kilátásomat, miközben az egér harcra készen állt a földön, ami 10-20 cm-re az ágy alatt volt. Furcsa, rémisztő cincogást hallatott. S mivel egyik kezemben Wendy ugrándozott a nyakmba meg Sasa így nem nagyon tudtam ellenállni a "gravitációs vonzerőnek" és az ágy puhaságának, ezért elestem. Az egér ekkor mintha győzedelmesen felcincogott volna! Megőrülök ettől az állattól... idegemben megragadtam egy párnát és kiüldöztem vele a házból. Most nyilván valahol a lépcsőházban szaladozhat... nem is értem: mit keres egy egér a második emeleten? -_-

- Elment végre?

- elvileg igen...

- Hú, de megijedtem...

- Én is! Ugye nem fog visszajönni?

- Hát egyenlőre nem igen... bocsánat, hogy csak úgy letámadtalak titeket!

- Bocs, hogy azt mondtam rád, hogy "szemét dög".

- Nincs gáz! De most folytatom az irodalmat, mert holnap tz-t írok belőle! Menjetek aludni...

- OKÉS!! - válaszoltak kórusban...

Miután nekiestem a tanulni valómnak, arra ébredtem rá, hogy most mi lesz velem... frankón befenyítettek és szerintem attól, hogy Tom most leállította őket nem hinném, hogy ennyivel megúszom... fel is hívom őt, mert ha valaki, akkor ő biztos tudja mit csináljak!

- Lökjed!

- Szia Tom! Nézd: bocs a zavarásért, dee... van egy kis gondom!

- Mi lenne az?

- Hát Deila... szerintem ennyivel nem fog leállni! Mit csináljak?

-rövid szünet-

- Verd meg.

- Kösz! Ezzel oszt' marha sokra megyek... az agyam eldobom tőled! Ha tanácsot kérek akkor nem az erőszakra gondolok rögtön...

- Nézd én elhiszem, de most mi mást mondjak neked?

- Nem tudom! Akármit, de én ha nem muszály nem folyamodok erőszakhoz!

- Pedig simán megvernéd...

- Miért vagy benne olyan biztos?

- Nem tudom, csakmert... hiszek benned és ismerlek! Ennyi az egész...

- Wow! Te mióta vagy ilyen "jófej"??

- Én nem tudom. xD Most jó volt ezt mondani... de nyugodj meg! Csak neked mondok ilyet... senki másnak! Csak és kizárólag NEKED!

- Jaj... ez most olyan jól esett! Többszöt is lehetnél ilyen jófej! ^^

- Majd igyekszem... ám most le kell tennem, mert Bill éppen fürdik és itt óbégat nekem, hogy nem vitt törölközőt. Bemásznál mellé a kádba igaz?? xD

- Ó!!! Bekaphatod...

- kiteheted... ^^

- Jaj, hogy rohadnál meg! - frankón kinyomtam... egy órával később kaptam egy SMS-t tőle, ami nagyon fura volt...

Csáó Bébi!

Ugye nem szívtad nagyon mellre a poénkodásomat?

Tényleg csak hülyéskedtem! Tudod, hogy szeretlek...

Álmodj velem! ^^

Tom

Ez most hülye szerintetek? Én már végképp nem értem...

Ám ezeket a "mindennapokat" mégis olyan jó vele megélni... olyan nekem, mintha a bátyám lenne! De most komolyan... viszont amit kérdezett... perverz állat!! De lehet megfontolnám a választ... ;)